Tisztelettel köszöntjük Pusztaszentlászló község honlapján!

TŰZGYÚJTÁSI REND

2017-09-12 09:20

Égetés engedélyezésének kérelmezésre szolgáló iratminta itt elérhető

Az erdő- és vegetációs tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyeztetettebb időszak, ilyenkor Magyarországon évente több ezer helyen keletkezik tűz. A szabadtéri tűzesetek legtöbbször emberi gondatlanságra vezethetők vissza. Sok esetben az előző évből megmaradt elgazosodott növényzet felszámolása érdekében a terület gazdája szándékosan gyújt tüzet, amely neki nem okoz kárt. A katasztrófavédelemtől viszont nagy erőfeszítést igényel, és jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme. A gondatlan magatartás természeti és anyagi károkat okozhat, valamint emberi életet veszélyeztethet és további veszélyt jelent az élet- és vagyonbiztonságra, hiszen amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez mennek, addig érkezhet olyan bejelentés, melynél az emberi élet mentése lenne az elsődleges feladat.

Külterületen végzett égetés szabályai

Minden olyan külterületen végzett szabadtéri égetést (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék), melyet a 2015. március 5-ig hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet értelmében az első fokú tűzvédelmi hatóságnak be kellett jelenteni, 2015. március 5. napját követően az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel engedélyeztetni kell.

Tűzgyújtási tilalom időszakában irányított égetés nem engedélyezhető.

Kivétel az engedély köteles külterületi égetés alól:

Amennyiben külterületen a szabadtéri (tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék) égetést jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja – mint például az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 65. § és az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § (alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység, ellenőrzött tűz) – és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni.

Az új szabályozás értelmében tehát megszűnt a bejelentés alapján történő szabadtéri tarló, lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában leírt erdőben végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység (vágástéri hulladék égetés) és ellenőrzött tűz kivételével.

Külterületen végzett szabadtéri égetés eljárásának menete:

Az irányított égetés engedélyezésének kérelmezésre szolgáló iratminta ezen linkre történő kattintással érhető el.

A kérelem tartalmazza, hogy az alábbi feltételeket az égetés során betartják:

  1. az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani;
  2. az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen;
  3. az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni;
  4. a tarlónak / lábon álló növényzetnek / avarnak / egyéb növényi hulladéknak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos;
  5. tarló irányított égetésénél az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel;
  6. lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos;
  • Egy kérelmen egy darab 10 hektár vagy ennél kisebb terület égetése jelenthető be, és az első fokú eljárás lefolytatásáért fizetendő 3.000,- Ft illetéket kérelmenként kell megfizetni.
  • A kérelmet az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az illetékes tűzvédelmi hatósághoz, aki azt 5 munkanapon belül elbírálja.
  • Az engedélyezési eljárást a területileg illetékes – az eljárásrendben meghatározott kivételes esetben a kérelmező lakóhelye, székhelye szerint illetékes – katasztrófavédelmi kirendeltség folytatja le.

A kirendeltség irányított égetésre vonatkozó engedélye más, jogszabályban – a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § – előírt hatósági engedélyt nem pótol.

Abban az esetben, ha fenti engedély nélkül végeznek külterületen égetést, vagy nem tartják be az engedélyező határozatban foglaltakat a tűzvédelmi hatóság ellenőrzést végez és meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást, vagy helyszíni bírságot kell kiszabni a szabálytalanságot elkövetővel szemben, ha az ügyfél azt a helyszínen elismeri. A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség 20.000 – 60.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki, ez a helyszíni bírság összeghatára is.

Belterületi szabadtéri égetésére vonatkozó szabályok

A száraz gazt, az avart és egyéb hasonló szerves anyagot 2015. március 5-től belterületen csak abban az esetben lehet elégetni, ha erre jogszabály (pl.: önkormányzati rendelet) engedélyt ad, de megoldást jelenthet a házi komposztálás, amennyiben erre nincs lehetőségük, akkor a zöldhulladék elszállíttatása.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet értelmében tilos belterületen szabadtéri égetést végezni, kivéve, ha azt más jogszabály – így különösen önkormányzati rendelet – megengedi.

Abban az esetben, ha belterületen szabadtéri égetést végeznek, és a települési önkormányzat azt rendeletében nem engedélyezte, vagy engedélyezte, de az égetést nem a rendeletben meghatározott napon vagy időpontban végezték, a tűzvédelmi hatóság ellenőrzést végez és  meg kell indítania a tűzvédelmi hatósági eljárást, vagy helyszíni bírságot kell kiszabni a szabálytalanságot elkövetővel szemben, ha az ügyfél azt a helyszínen elismeri. A fentiek alapján a szabálytalanságot elkövetővel szemben az illetékes Katasztrófavédelmi Kirendeltség 20.000 – 60.000 Forintig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki, ez a helyszíni bírság összeghatára is.

A szabadtéri tűzgyújtással kapcsolatosan érdemes néhány előírást megismerni és jó tanácsot megfogadni. Kérünk mindenkit, hogy csakis a tűzvédelmi előírások betartásával égessék a száraz növényeket.

•     A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

•       A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,

•      Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

•       A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

•        A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során a fent említett bekezdés szabályait kell alkalmazni.

•        Az égetés megkezdése előtt célszerű értesíteni az érintett szomszédokat a tűzoltóságra történő téves jelzés elkerülése érdekében,

•        Olyan helyet válasszunk, a száraz növényzet égetésére ahol személyi biztonságot nem veszélyeztetünk, és vagyoni, környezeti kárt nem okozunk,

•         Fontos, hogy az elégetendő avar és kerti hulladék ne tartalmazzon más háztartási, illetve ipari eredetű hulladékot pl.: gumit, műanyagot.

•        Szem előtt kell tartani, hogy a közút és a vasút közelében történő szabadtéri égetés következtében keletkező füst veszélyeztetheti a közúti és a vasúti forgalmat.

•          Az avar és kerti hulladék meggyújtása után gondoskodjunk a folyamatos őrzésről, soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a tüzet.

•     Tartsuk szem előtt, hogy lehetőleg szélcsendes napon fogjunk a tűzgyújtáshoz, mert a száraz növényzet égetése során a szeles időjárás következtében gyorsan átterjedhet a tűz nagyobb területre illetve lakó-, nyaraló épületre.

•         Biztosítsuk a tűz eloltásához az irányított égetés engedélyében előírt, és az esetleges továbbterjedés megakadályozásához szükséges eszközöket, mint például lapát, gereblye, tűzoltó készülék, oltóvíz.

•          Az égetés befejezése után győződjünk meg, hogy megfelelően eloltottuk-e a tűzet, nem áll-e fent a visszagyulladás veszélye. A helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

 Abban az esetben, hogyha mégse tartható felügyelet alatt a tűz, értesítsük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási központját a 105-ös telefonszámon. A tűzoltók azonnali értesítése a garancia arra, hogy időben, szakszerűen és a legkevesebb kárral sikerül eloltani a tüzet.

 Milyen szankciókkal lehet sújtható azt, aki nem tartja be az előírásokat?

A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják. Tűzvédelmi előírás megszegéséért, ha az tüzet idézett elő alapesetben 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjed a tűzvédelmi bírság, de 200 000 forinttól 3 000 000 forintig, amennyiben az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozására is szükség volt. Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak, vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.

CsatolmányMéret
Képernyőfelvétel (33).png8.54 KB

Drupal theme provided by Danang Probo Sayekti.